A tökéletességet hajszolva folyamatosan elégedetlen vagy önmagaddal szemben? Keményen dolgozol, kitartó, produktív, és fegyelmezett vagy, és nem kötsz kompromisszumokat? Teljesíthetetlen elvárásaid vannak másokkal és magaddal szemben is? Ez nagyon kimerítő, és megterhelő lehet… Furcsa rossz érzések kavarognak benned – elmegy a kedved attól, amit csinálsz, nem tudsz örülni még az elért sikereidnek sem – a maximalizmus rabságában élsz.
A maximalizmus egy bizonyos szintig egészséges – hiszen magasabbra téve a lécet motiválni fog a cél elérésére, a törekvések és a teljesítmény okozta öröm dominál, pozitív az önértékelésed. Viszont ha a maximalizmus betegessé válik túlzásokba esel, kizárólag a hibákra fókuszálsz, az önértékelésed folyamatosan csorbul, az elégedetlenség érzése lesz a meghatározó.
Miért jelenthet ez gondot?
Mert hiába minden igyekezet – Te sem vagy tökéletes. Ugyanúgy hibázhatsz időnként, csak Te – ellentétben másokkal – nem fogsz olyan rugalmasan reagálni a kudarcokra – frusztrálttá, szorongóvá, elégedetlenné válsz. Egyfolytában a hibákra koncentrálsz, a sikertelenség kerülése miatt halogatsz, elfelejted élvezni a munka, és az élet örömeit.
Honnan tudhatod, hogy maximalista vagy?
A maximalizmusnak vannak jelei – minél többet ismersz fel magadon, annál gyorsabban változtatnod kell a nézőpontodon:
- maximális teljesítményt vársz el nemcsak önmagadtól, hanem a környezetedben élőktől is – ha nem teljesítik az irreális elvárásaidat sértésnek veszed, ami könnyen a kapcsolatotok megromlásához vezet
- nem vagy elégedett a végeredménnyel – ezért többször is újra kezded a feladat megoldását, – újra és újra ellenőrizned kell, nehogy bármilyen hiba legyen benne.
- A „Minden vagy semmi” elvét követed: ha valami nem tökéletes, akkor nem ér semmit
- ha valamiben hibázol, akkor úgy érzed véged van,
- ha hibázol ahelyett, hogy tanulni próbálnál belőle, inkább önmagadat ostorozva azt hiszed, hogy alkalmatlan vagy a feladatra
- a kudarcok miatti őrlődésedet mélyen magadba rejted – hiszen Te tökéletes vagy, nem láthatnak gyengének
- csak olyan feladatokat vállalsz be, amelyeket biztosan meg tudsz oldani, kerülöd a kihívást, nem vagy hajlandó a biztost a bizonytalanért kockáztatni
- soha nem ünnepled meg a sikereidet, és soha nem ismered el a saját tehetségedet
- minél jobb a teljesítményed annál nagyobb a magabiztosságod, viszont a kudarc után értéktelennek érzed magad
- annyi a frusztráció az életedben, hogy képtelen vagy észrevenni az élet apró örömeit
- állandóan elégedetlen vagy az életeddel
Hova vezethet mindez?
Tudományos kutatások szerint a kényszeres „tökéletességre” törekvés okozta feszültség idővel testi és lelki problémákhoz vezet – nagyobb eséllyel alakulhat ki fejfájás, alvászavar, állandó szorongás, táplálkozási zavarok,nyugtalanság, szív és érrendszeri megbetegedések, depresszió.
Gyakran érezhetsz szégyent, megsemmisülést, reményvesztettséget – elindul az elszigetelődés folyamata, megnő a szuicid hajlam.
10 tipp a maximalizmus ellen
- Ne akarj tökéletes lenni! Ne tervezz meg sziszifuszi munkával mindent előre – hanem vágj bele azonnal. Egyik ötlet, úgyis hozza majd a másikat.
- Ha valami nem sikerül – nem dől össze a világ! Majd legközelebb tudni fogod, hogyan NE csináld!
- Csak reális célokat tűzz ki magad elé! Ismerd a képességeidet, és ne zsúfold túl a napjaidat! A túlvállalás túlhajszoltsághoz – a túlhajszoltság pedig kiégéshez vezethet.
- Ne másokhoz mérd önmagad! Minden ember más, Neked is csak önmagadhoz képest kell fejlődnöd. Ha folyton azt figyeled más mit csinál, nem tudsz elég időt fordítani magadra.
- Felejtsd el a megfelelési kényszert! Ne engedj a külső nyomásnak, ha nem érzed jól magad miatta.
- Értékeld a sikereidet, hiszen a kitartásodnak köszönheted, hogy elérted.
- Ha összetettebb feladatot kapsz, apritsd darabjaira – és mint egy puzzle-t darabról-darabra haladva rakd össze. Adj időt magadnak a tanulásra, fejlődésre.
- Ne vedd sértésnek az építő jellegű kritikát – sokszor egy kívülállónak nagyobb rálátása van a munkádra, mint neked. A visszajelzésekben sok hasznos információ van, amelyekből tanulhatsz.
- Fogadd el a tényt: Te is követhetsz el hibát, vallhatsz kudarcot! Itt nem az a sikertelenség a mérvadó, ami a padlóra küldött, hanem az miként tudsz felállni onnan.
- Ne tökéletes légy, hanem a körülményeknek megfelelően hozd ki magadból a legjobbat.
Ne hajszold a tökéletességet, ne légy maximalista, mert ha mindig csak erre fókuszálsz, soha nem tudod megélni az élet tökéletlenségének örömeit.