Kutatások igazolják, hogy a jóga ténylegesen képes pozitív irányba változtatni az agy kémiai állapotát. A jóga a testmozgás és a meditáció egy olyan formája, amely természetes módon segíthet kezelni az egészségügyi problémákat, különösen az agyban gyökerezőket.
A jóga hatásos lehet:
- Szorongás leküzdésére
- Fájdalomcsillapításra
- Depresszió tünetei megszüntetésére
(a fájdalomcsillapításban is eredményeket értek el általa, illetve a depresszió tüneteit is meg tudja szüntetni.)
Amikor stresszes az ember, izmai is megfeszülnek. Ilyenkor elsősorban negatív és idegesítő gondolatok születnek. Ellenben, ha az elme nyugodt, akkor az izmok is nyugodtak és lazák tudnak maradni, ez pedig pozitív, illetve felemelő gondolatokat eredményez. A gondolatok és a cselekedetek valóban megváltoztatják az agy kémiai összetételét. Amikor mély és lassú lélegzetvétel történik – például a jógaórákon –, akkor pihenni tudnak az izmok és a gondolatok is pozitív irányt vesznek. Ezzel pedig egy újabb, megnyugtató üzenet küldésére kerül sor az agyba.
A fiziológiai stresszválasz a szívfrekvencia, a légzés megváltozása, de izomfeszültség is bekövetkezik, és a szervezetben megnövekszik a stresszhormonok szintje. A stresszre adott válaszokat azonban mindenki magának generálja, ezáltal képes a megváltoztatására is.
A titok nem más, mint a jóga és a meditáció.
A jóga során elsajátított technikák oldják a stresszt, megakadályozzák a rossz szokások kialakulását és kiküszöbölik a negatív hatásokat. A meditáció pedig az agy, pontosabban annak működésére van pozitív hatással. A jóga és a meditáció tehát csökkenti a stresszt, a depressziót és szorongást, miközben növeli a boldogságérzetünket és javítja az általános életminőséget.
Egyre több bizonyíték van arra, hogy a jóga és a meditáció javítja az emlékezetet és a figyelmet. Márpedig ezek javulása segíthet abban, hogy magasabb szinten működjünk a munkahelyünkön, otthon vagy akár az iskolában. Agykutatók szerint az agyunk bizonyos területei pozitív strukturális változásokon mennek keresztül, amikor meditálunk. Mivel az agyunk plaszticitást mutat, vagyis képes megváltozni, változhat annak struktúrája. Például a folyamatosan végzett meditációs gyakorlat az agykéreg megvastagodását eredményezheti. Az agy ezen része pedig kulcsszerepet játszik a memóriában, a nyelvben, a gondolkodásban, a tudatosságban és a figyelemben.
A kutatók hosszú éveken át tartó vizsgálatok során azt is bebizonyították, hogy a rendszeresen jógázók esetében sokkal jobbnak bizonyult agyuk szenzoros, kognitív és érzelmi feldolgozása, mint a jógát nem folytató vizsgálati alanyoknál.
A hosszú távú meditáció strukturális változásokat okozhat az agy bizonyos területein, amelyek javítják a tanulási képességünket. A jóga és a meditáció nemcsak az agyi működést teszi hatékonyabbá, hanem a döntéshozatali és a kognitív teljesítményhez kapcsolódó agyi tevékenységet is javítja.