Számos tanulmány támasztja alá, hogy a jóga segít a szív- és érrendszeri betegségek megfékezésében. Napjainkban a kardiológusok és más szakemberek többsége is elismeri a jóga jótékony hatását a szívünkre. Az egyik kutatás során például kiderült, hogy azoknak a résztvevőknek, akik jóga órákra jártak, javult a vérnyomásuk és jelentősen csökkent a káros LDL-koleszterin szintjük is. Hasonló eredményeket értek el azok, akik rendszeresen végeztek tai chi és qigong gyakorlatokat, melyekre szintén a lassú, áramló mozgás a jellemző.

Ma már egyre több embert érintenek az úgynevezett civilizációs betegségek. A túlsúly és az elhízás a felnőttek hatvanöt százalékát sújtja, tíz gyermekből 2-3 rendelkezik kisebb-nagyobb mértékű súlyfelesleggel. A halálesetek feléért a szív- és érrendszeri-, negyedéért pedig a daganatos betegségek okolhatók. A cukorbetegséggel élők száma óvatos becslések szerint hétszáz-nyolcszáz ezerre tehető, de a rejtett eseteket is figyelembe véve, akár az egy milliót is elérheti.

A kutatások szerint egyre valószínűbb, hogy a pajzsmirigy működés zavarainak kialakulásában a felgyorsult élettempónak, az ebből eredő tartós stressznek jelentős szerepe van. A pajzsmirigy hormon elsősorban a megfelelő anyagcseréért, a szervezet sejtjeinek energiaellátásáért felelős. Pajzsmirigy alulműködés esetén a szervezet lelassul, a közérzetünk romlik, fáradnak, rosszkedvűnek érezzük magukat: csökken a pulzus, tompul a gondolkodás, elvész az életkedv, a tettrekészség. De mit lehet tenni ellene?

A demencia – a szellemi képességek elvesztése – világszerte súlyos problémát jelent. Európában több mint hétmillió, Magyarországon pedig legalább kétszázezer ember lehet közvetlenül érintett. A gyakran csak szellemi hanyatlásnak nevezett betegségcsoport kialakulásának valószínűsége az életkor előrehaladtával nő. Hatvan éves kor felett már minden tizedik ember érintett, kilencven éves kor felett pedig már több mint harmincszázalékos ez az arány.

A térdproblémák a nyugati társadalmunkban a felnőtt lakosság által tapasztalt leggyakoribb fizikai problémák közé tartoznak. Számos tanítványom érkezik úgy a jóga óráimra, hogy valamilyen térdfájdalomra, mozgásbeli nehézségre panaszkodik.

Valamennyien éreztük már, hogy ízületeink olykor elfáradnak, belénk nyilall a fájdalom.  A jó hír az, hogy egyszerű otthoni módszerekkel csökkenthetjük tüneteinket vagy akár meg is szüntethetjük azokat.

A magas vérnyomás mára már népbetegséggé nőtte ki magát. A „néma gyilkosként” is emlegetett kór többek között növeli a stroke, a szívelégtelenség és a vese betegség kockázatát is. Tünetei, többek között a fáradtság, a gyakori orrvérzés, a fülcsengés, a szédülés és a fejfájás. Ezek ugyanis általában csak tartósan magas vérnyomás esetén jelentkeznek.

Az elmúlt években a jóga meglehetősen népszerű vált a felnőttek körében. De mi a helyzet a gyerekekkel? Kicsikkel és nagyobbakkal?  A jóga bizony a fiatalok számára is hatékony testmozgás lehet. Ha elindítjuk őket ezen az úton, azzal személyiségük is tovább fejlődhet. A gyermekek jógával való korai megismerkedése segíthet az egészséges életmód elsajátításában, és megalapozhatja a mozgás szeretetét.

A modern technológia megjelenése óta egyre többen töltenek naponta legalább nyolc órát monitor előtt. Pedig az emberi testet mozgásra tervezték, és ha hosszabb ideig ülő munkát végzünk, akkor jelentősen csökken izmaink rugalmassága. Az íróasztal mögötti hónapok után gyakran jelentkezik ízületi fájdalom, kötötté válnak izmaink, ami megnehezíti a mozgást és a helyes testtartást. Emiatt sok irodai alkalmazott küzd nyak- és hátfájással, álmatlansággal és gyenge keringéssel.

Néhány nappal ezelőtt kaptam egy emailt egy hölgytől. A válaszomból született ez a blogbejegyzés.

Kérdés: Megnéztem az egyik ingyenes videódat es megütötte a fülem egy téves mondatod. A lefele néző kutyára használtál egy háromszög póz kifejezést, mondván hogy ti igy szoktátok hívni. Ezt pontosítanám.