Hol van a mértani közepe annak, hogy ellazulsz egy-egy jógapózban, de közben próbálsz fejlődni, meghaladni saját teljesítményed? Te is sikerorientált vagy? Jógán gyakran hallhatod, hogy a tanár azt szorgalmazza: „Feszegesd a határaidat, de maradj közben laza!”. Felmerül benned a kérdés, hogy ha próbálsz olyan testhelyzetekben fejlődni, amiben még meg-megfeszülnek az izmaid, és ezzel fizikális stresszt teremtesz a testedben, akkor hogyan lazulj el közben? Íme a válasz!
Úgy feszegesd a határaidat, hogy közben nem feszülsz be:
A jógafilozófiában ez a két ellentétes erő a tapas, azaz a legjobbra való törekvés és az ahimsa, vagyis a nem ártás elvének feleltethető meg. Fizikai szinten ez annyit tesz, hogy ha erőltetsz egy mozdulatot, akkor feszültségbe és ellenállásba ütközhetsz, mind a testben, mind az elmében. Ezzel szemben a lazítás feloldja a feszültséget.
Nagy igazság, hogy ha nem mész elég messzire egy pózban, akkor nem fejlődik a rugalmasságod sem, így kevésbé vagy csak nagyon lassan fejlődsz.
Azonban ha túlzottan megerőlteted magad jóga közben, olyan kellemetlen tüneteket tapasztalhatsz, mint a fájdalom, frusztráció és le is sérülhetsz. Ám a kettő közt ott az arany középút, az egyensúly állapota, arra kellene törekedni.
Ha mégis azok közé a jógázók közé tartozol, akik a gyakorlásukkal elért eredményekre szeretnek fókuszálni, vagy ha netán azt is szereted, ha fáj – és ezzel nem vagy egyedül –, így néhány kérdés és ötlet, amit célszerű végiggondolni.
Először is: mi az, ami miatt próbálod túlfeszíteni magad? A rugalmasságod határaira vagy kíváncsi? Vagy arra, hogy mennyire vagy kitartó, hogy hol a tűréshatárod? Esetleg mások figyelmére vágysz? És mi az, amiről le kellene, hogy mondj?
Rendszeres Mozgás. Egészséges Gerinc. Online Kezdő Jógatanfolyam. Vezetett online videós kezdőjóga oktatás. Egyszeri díj, örök használat. A részletekért kattints IDE.
Vedd fontolóra, hogy feladd a jógaszőnyegen a teljesítménykényszert. Hiszen mi is történik, ha úgy gyakorolsz, hogy először tisztázod magadban a szándékod? Talán sokkal több, és kézzelfoghatóbb eredményt kapsz…
Figyelj tanárod szóválasztására. Nem mindig kell magadra venned, amit a tanár mond, ha úgy érzed, nem vagytok egy hullámhosszon. Ahányan vagyunk, annyi félék. Az oktató az egész csoporthoz szól, így ha azt mondja: „feszegesd” a határaidat, értsd úgy: „fedezd fel” vagy „ismerd fel” őket. Nyújtózz, ameddig jól esik, anélkül, hogy erőltetnéd!
A tested is folyton változik, így időbe telik, míg kiismered. A testtudat fejlesztésével harmonikusabban, lágyabban mozoghatsz, de csak akkor, ha elég időt és lágyságot engedsz meg magadnak a fejlődéshez.
Akár ki is tűzheted célul: a következő hónapban a gyakorlásaid során szem előtt tartod ezeket a szempontokat. Figyeld meg, milyen érzés, mikor egy kilégzéssel hajolsz rá a lábadra vagy nyúlsz tovább. Kevesebb erővel, több lágysággal. Fedezd fel, mit jelent számodra, ha átadod magad egy testtartásnak. Ha csak lélegzel. Ha csak vagy.
Engedd, hogy annak megfelelően vedd fel a pózokat, ahogy a tested és az elméd engedi, és nem úgy, ahogyan a képzeleted szerint magadat kötelezed rá. Ne úgy, ahogyan az ászanának szerinted ki „kellene” néznie.
Hidd el, ha nem szabsz magadnak gátakat, messzebbre juthatsz. 🙂
(forrás: https://www.yogajournal.com/practice/pushing-your-edge-vs-surrendering )